Kazinczy Ferenc 1759-ben született Érsemlyénben. Apja táblabíró volt Abaúj megyében. Gyermekéveit nem szülei házában, hanem nagybátyjánál töltötte. Nagynénje halála után került vissza a szüleihez. Itt egy vándordiák volt a magántanára, aki leginkább a latin és német nyelvre tanította, majd 1769-től a sárospataki kollégiumban folyatta tanulmányait.
1775-ben jelent meg az első kötete "amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatta" Magyar Ország Geographica , az az Földi állapotjának Lerajzolása címmel. Ugyanebben az évben kezdett el a jog mellett a teológiával is foglalkozni.
Kazinczy Ferenc tanulmányai befejezése után egy ideig Pesten dolgozott, majd pedig visszatért édesanyjához. 1785-ben felutazott Bécsbe, ahol tanfelügyelővé nevezték ki. Ezt a posztot öt évig töltötte be, és működése idején több mint 200 iskolát hozott létre.
1787-ben indította el a Magyar Museum című lapot Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal. Hamarosan azonban kivált a szerkesztőségből, mert Batsányi átírta az általa írt előszót. 1790-ben új lapot alapított Orpheus címmel.
Kazinczy Ferenc 1791-ben elvesztette az állását, ezért felutazott Bécsbe, hogy érdeklődjék, illetve, hogy új munka után nézzen. Ekkor ismerkedett meg és kötött barátságot Hajnóczy Józseffel. Ennek a barátságnak lett a következménye, hogy 1794-ben elfogták, mint a Martinovics Ignác - féle összesküvés egyik vádlottját. Azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795-ben fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet a király várfogsággá enyhítette. Büntetését többek között Kufsteinben, Pozsonyban, Pesten és Munkácson töltötte le. 1801-ben kapott kegyelmet a királytól, de eddigre birtokai elvesztek, csak az egy, általa Széphalomnak nevezett birtoka maradt meg. Ide vonult vissza szabadulása után. Itt bontakozott ki igazán nyelvújító munkássága. Az 1820-as évekig Széphalom volt a magyar irodalmi élet központja. Az új írók mind tőle vártak véleményt, kritikát.
1830. novemberében lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Ebben az évben kolerajárvány tört ki a megyében, és augusztus 22-én ő is a járvány áldozatává vált.
Kárpátalján több emléktáblát is elhelyeztek a tiszteletére, többek között Beregszászban és a munkácsi várban is.
