A diósgyőri várat a középkorban, IV. Béla idején kezdték el építeni. Diósgyőr városa ma Miskolc egyik városrésze. Az őskor óta lakott településen, a várhegy aljában bronz- és vaskori település nyomaira bukkantak, illetve a 9-10. századból edények és gerendamaradványok kerültek elő. A vár helyén először a 12. században állhatott erődítmény, amelynek azonban a régészek eddig nem találták nyomát; feltehetőleg földvár volt, amely a tatárjárás idején elpusztult.
A jelenleg álló várat valószínűleg IV. Béla várépítési kezdeményezése után kezdték építeni; ekkor még ovális alaprajzú, egy kerek toronnyal (öregtorony) rendelkező épület volt, melyet sokszögű külső vár vett körül.
A diósgyőri vár fénykora I. Lajos király uralkodása alatt kezdődött. A vár főként azért tett szert jelentőségre, mert a Magyarországról Lengyelországba vezető út egyik állomása volt. A király egyik székhelyévé tette Diósgyőrt és átépíttette, korszerűsítette a várat. A földszinti helyiségek gazdasági, tárolási célokat szolgáltak, az emeleten a lakosztályok voltak, valamint egy lovagterem. A várat négy méter mély várárok vette körül, vizét melegvizű források táplálták. A vár egyetlen név szerint ismert építőmestere Ambrus mester.
1364-ben Miskolc városát és környékét a diósgyőri uradalomhoz csatolták. 1381. november 26-án a diósgyőri várban írták alá a torinói békét, amelyben Velence városa kötelezte magát, hogy vasárnap és ünnepnapokon felvonja az Anjou-lobogót a Szent Márk téren. Az eseményt panoptikum örökíti meg a diósgyőri vár északkeleti tornyában.
Nagy Lajos halála után Diósgyőr vesztett jelentőségéből, innentől kezdve magyar királynék nyaralóhelye volt. 1526-tól a vár nem volt többé királyi tulajdon, 1536-ban a gyarmati Balassa család tulajdonába került. A család az addigi várpalotát erőddé alakította át. Ez volt az utolsó nagy átépítés a vár történetében.
A vár helyreállítása 1953-ban indult meg, ekkor még csak az életveszélyesen romos részeket hozták rendbe, de 1960-tól a régészeti feltárás is megkezdődött. A vár turisztikai látványosságaihoz hozzátartozik egy valamivel nagyobb panoptikum a külső várban, itt hat életkép nyújt betekintést a középkori Diósgyőr mindennapjaiba. A vár évente kétszer otthont nyújt a Diósgyőri Várjátékoknak, mely során Nagy Lajos korát elevenítik fel, lovagi tornák és más előadások tekinthetők meg, a vár mellett pedig középkori vásár zajlik. A vár középső udvarán szabadtéri színielőadásokat szoktak tartani, a nézőtéren 800 ember fér el.
Érdekesség, hogy a magyar 200 forintos hát oldalán a diósgyőri vár képe látható. Az eredeti képet az északkeleti torony vármúzeumában állították ki.
