Valamikor Velikij Lubenyban volt egy XVII. századi vár, amit később palotává építettek át. Ma az építmény a helyi internátusnak ad otthont. Olykor az építmény romjai és elhagyatott részei inkább kiesnek tűnnek, mintsem rekonstruáltnak. Valamilyen szinten ez a Velikij Lubenyi palotára is vonatkozik. A palota a település kellős közepén terül el, éppen az első buszmegállóval szemben (a szambiri irányból a palota balra helyezkedik el egy kisebb dombon).
A földbirtokosok csekély mennyiségű palotaépületei közül, amelyek a lembergi vidéken maradtak fenn, a velikij lubenyi Palota az egyik legérdekesebb. Az építész személye ismeretlen. Az építmény mai formáját a XVIII. században nyerte el, amikor a település birtokosa a Humecki család volt. A fennmaradt családi elbeszélések, valamint a palota formája arra enged következtetni, hogy egy vár vagy egy végvári udvarból építették át. A palota kinézetének következő átfomálását a Brunecki család végezte 1909-1910 között, a terveket Jan Schulz készítette. Valószínűleg ekkor vette át az épület a neobarokk stílus építészeti jellegzetességeit. A díszítőelemek készítője Petro Vitalis Heraszimovics lembergi szobrász volt.
2006 májusában véget ért a palota végleges rekonstrukciója és európai színvonalú feljavítása. A világossárga színben felépített és kifestett, fémcserepes tetővel fedett épület teljes egészében elvesztette romantikus jellegzetességét.
Méretei igencsak visszafogottak. A palota központi része a verandával együtt az oldalsó kiállásoktól (fligéláktól) egy egész emelettel magasabban van - a palota eléggé monolitos összetételű, e miatt nehéz teljes meggyőződéssel azt állítanunk, hogy igazából fligélák-e. Az erkélyeknél és az ablakoknál elhelyezett rácsok egy állami intézmény érzetét adták a palotának. Mindazonáltal ez az érzet nem áll messze a valóságtól. Közel a palotához helyezkedik el az árvaház, azt mesélik, hogy a palota ennek az árvaháznak a tulajdonában van. Ez a dombon fekvő épület biztosan mesebeli palotának tűnik az árvák számára.
