Akli-Öregakli (or. Окли) magyar falu az ukrán-román határ mentén. A település Nevetlenfalu és Aklihegy között terül el, 33 km-re Nagyszőlőstől és 2 km-re a nevetlenfalui vasútállomástól. Közúton Feketeardó, illetve Nevetlen irányából közelíthető meg.
Akli a magyar "akol, karám, ól" főnévvel, illetve annak -i képzős származékával azonos. A legkorábbi történeti adatok a faluról 1323-ból származnak. A szájhagyomány szerint a község helyén hatalmas sertésakol volt és állítólag innen kapta ma is használt nevét. Hozzátartozik a Ruszintelep és a Szőlőhegy.
Területe ősidők óta lakott. A határában levő Halom-domb a hagyomány szerint avar temetkezési hely. Közelében volt Kávás-vár, melynek területe Romániához került. Református temploma 15. századi eredetű, 1540-től a reformátusoké. A 17. században Gyulai Ferencnek két udvarháza is volt a faluban. 1803-ban leégett, 1804-ben helyreállították, 1934-ben fazsindelyfedését palára cserélték. Fa haranglábát 1977-ben építették újjá.
1944 őszén 27 férfit hurcoltak el a faluból a sztálinisták, 19-en soha nem térhettek haza. A II. világháborúban kilencen estek el. Közigazgatásilag Nevetlenhez tartozik.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Akli lakossága 366 ember, ebből 350 magyar nemzetiségű.
A községnek 1945-től magyar elemi iskolája van. A gyerekek az aklihegyi vagy a nevetleni általános, illetve középiskolában folytathatják tanulmányaikat. A falu művelődési házában ápolják a múlt hagyományait. A lakosság jellemző tulajdonsága a múlt iránti érdeklődés, a népi kultúra emlékeinek megőrzése. A föld privatizációja után az egyetlen megélhetési forrás a háztáji magángazdálkodás fellendítése.
Gyümölcs és zöldség termesztéssel foglalkoznak. Néhány embernek ad munkát a faluban működő kis sajtgyár, amely holland segítséggel működik. Többen idénymunkára utaznak, jelentős a munkanélküliek száma. A település a külvilágtól viszonylag elzártan él.
Hajdan Akli határában állott Kávásvára, amely mára teljesen elpusztult. Az Akli dombról az a monda járja, hogy avar temetkezési sírhely volt. Akli a magyar irodalomban Mikszáth Kálmán, Akli Miklós című regénye révén vált ismertté. A regény Ferenc császár uralkodásának csípős, maró szatírája Akli Miklós udvari mulattató élettörténetébe ágyazva. A XVI. századi református templom megtartotta középkori jellegét. A templom 1803-ban leégett, de egy év múlva újraépítették.
1990-ben emlékművet avattak a templomkertben a II. világháború hőseinek és a sztálinizmus mártírjainak.
A hitélet tekintetében a lakosság zöme az 1600-ban keletkezett református egyházközösség tagja, szórványban élnek római és görög katolikus családok.
