Debrecen (or.: Де́брецен) Magyarország keleti részén fekszik Hajdú-Bihar megyében, 30-km-re a román határtól, Budapesttől pedig mintegy 230 km-re. Autóval az M3-as majd az M35-ös autópályákon közelíthető meg. Több irányból érkezik a vasút is. Vonattal Csap-Záhony felől Nyíregyházán keresztül juthatunk el ide.
Debrecen környéke már az ókorban is lakott volt. Az több falu összeolvadásából létrejött Debrecen településtörténete a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először.
1361-ben a város privilégiumlevelet kapott Nagy Lajos királytól, melyben Debrecent a szabadalmas, azaz szabad bíró és tanácsválasztási joggal rendelkező mezővárosok sorába emelték.
A reformáció hamar teret hódított a városban, ahol a XVI. század második felében már csak az új vallás hívei éltek. Debrecen építészeti jelképe, a kéttornyú református Nagytemplom helyén évszázadokig a gótikus (Szent) András-templom állt.
1693-ban I. Lipót szabad királyi várossá emelte a települést. A kiváltságot 1715-ben iktatták törvénybe, és a „Cívis Városba” ekkor visszatért a katolikus egyház. A piarista szerzetesek építettek fel a városban még mindig álló Szent Anna Székesegyházat.
A város fejlődését elősegítette vásártartási joga is, mivel piacán több ország kereskedői adtak túl portékáikon. Messze földön híressé váltak a debreceni céhek mestereinek munkái. A város iskolái közül kiemelkedett a Református Kollégium.
Az 1848/49-es szabadságharc idején egy ideig a városba költözött a magyar kormány, és itt, a debreceni Nagytemplomban mondták ki a rendek a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
Debrecent 1857-ben érte el Pest felől a vasút, és a város hamarosan vasúti gócponttá vált, ami elősegítette az ipar fejlődését. 1884-ben, a fővárost is megelőzve elsőként Debrecenben épült ki a gépi vontatású közúti vasút, amely még ma is szállítja az utasokat a vasútállomástól a Nagyerdőbe.
Az I. világháború után a gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek jöttek létre, köztük fedett uszodát és az ország első stadionját is itt építették fel. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park pedig népszerű turistalátványossággá vált. A II. világháború után a Hortobágy feletti rendelkezési jogától megfosztották a várost.
A XX. század végére Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városává nőtte ki magát, és ma is egyike a legdinamikusabban fejlődő településeknek.
Nevezetességei:
- Református Nagytemplom – ez Debrecen jellegzetes épülete. A belvárosban áll a Kossuth tér és a Kálvin tér között. Helyén egykor a Szent András templom állt, ez azonban 1564-ben leégett. A tönkrement templom falai 62 éven keresztül álltak érintetlenül. Az újjáépítés 1626-ban indult meg Bethlen Gábor kezdeményezésére a közben protestánssá vált városban, és 1628-ben fejeződött be.
- Református Kistemplom – a helyiek csak Csonkatoronynak hívják az épületet, ami a Révész téren áll. Helyén a 18. századik egyszerű faépület állt, amit szintén istentiszteletek tartására használtak. Ez a fatemplom az 1719-es tűzvészben égett le. Az új kőtemplom 1726-ra épült fel. Tornyát eredetileg hagymakupola fedte, de ezt 1907-ben egy hatalmas vihar megrongálta. Az építészek ekkor adtak bástyaszerű formát a toronynak.
- Megyeháza – az épület a Piac utcában áll. Szecessziós stílusban épült 1911-1912 között. A megyeháza épületének homlokzatát a Zsolnay-gyár által készített díszítések gazdagítják.
- Városháza – az épület a Piac utcában áll. Klasszicista stílusban épült az 1840-es években. 1849-ben ebben az épületben lakott Kossuth Lajos, és egy ideig itt őrizték a Szent Koronát is.
- Déri Múzeum – a múzeum gazdag gyűjteménnyel rendelkezik. Többek között több Munkácsy Mihály festmény is található itt, pl. a művész híres Krisztus-trilógiája. E mellett gazdag régészeti, helytörténeti, képzőművészeti, kulturális, néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik.
- A város színes programokkal várja az ide látogatókat. Ezek közül a legnevezetesebb a minden év augusztus 20-án megrendezésre kerülő Virágkarnevál.
- A Nagyerdőben gyógyfürdő, állatkert, vidámpark várja a könnyed szórakozás kedvelőit, illetve a városban számos szórakozóhely is található.
- A szabadidő aktív eltöltésére számos lehetőség nyílik a városban és környékén. Az izgalmas kerékpártúrák és a lovaglási lehetőségek széles kínálata mellett, a horgászat és a vadászat szerelmesei is találhatnak kedvükre való programokat.
Debrecen vallási életét a 16. század óta a protestantizmus, azon belül is a kálvini vonal határozza meg. 1552-ben lényegében meg is szűnt a városban a katolikus egyház, és majd csak a 18. század második felében tért vissza.
A 19. században elején megkezdődött a görög katolikus egyház híveinek beköltözése a városba, 1852-ben pedig megalakult Debrecenben a Zsidó Hitközség. A század végén jöttek létre az evangélikus és a baptista gyülekezetek a városban. A századforduló után pedig az unitáriusok is közösséget hoztak létre a településen.
Ma már a fent említettek mellett többek között a Pünkösdi Közösség, a Hit Gyülekezete, a Mormon Egyház, a Jehova Tanúi s a Krisna-tudatú hívők közösségei is megtalálhatók a városban.
