Kecskemét (or.: Кечкемет) Magyarország nyolcadik legnagyobb városa, Bács-Kiskun megye székhelye. A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az Magyarország mértani középpontjához, Pusztavacshoz.
A Duna-Tisza közén homokhátságán elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
"Hirös város az Alföldön Kecskemét" – írta Petőfi Sándor a XIX. században a településről. Közvetlen környékét már Kr.e. 3000 körül is lakták. A város fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele.
A török hódoltság időszakában a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte. A Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre került.
A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban, innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket öltött.
Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a XX. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wágner Gyula műépítész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa "ajándék" címén a Magyar Állam tulajdonába adta.
1911. július 8-án a XX. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A világháborúk után pedig 1944. november elején került a város a szovjetek irányítása alá. 1945 után teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak lett székhelye 1950-ben.
A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították. A népesség is folyamatosan növekszik.
Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap is.
Látnivalók
A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. Számos műemléke is ebben a stílusban épült, például a Lechner Ödön által tervezett Városháza épülete is, és a szinte Kecskemét jelképévé váló Márkus Géza által tervezett Cifrapalota is. De ezzel nem ér véget a felsorolás, mert a Sajtóház mellett számos lakóház építőelemein is a szecesszió jegyei fedezhetők fel. De ezek mellett sok más jelentős építészeti értékkel bíró épület is található a városban:
• Öregtemplom, más néven Nagytemplom: hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett.
• Az evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban.
• A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal.
• Az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház.
A város közigazgatási területén található Arborétumban a látogató megismerheti a kiskunsági táj homokpusztáit, homoki erdőit, a mozgó homokbuckákat, a szikes tavakat és mocsarakat, valamint a Tisza ártereit. A Vadaskertbe is ellátogathatunk, ahol a vidéken honos vadállatokban gyönyörködhetünk.
Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A „régi” (római katolikus) és az „új” (protestáns) hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok is. Megépítették itt templomaikat a zsidók - a Zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza - a katolikus, a református, az evangélikus és az ortodox vallás hívei.
A történelmi felekezeteken kívül a Jehova Tanúinak, baptistáknak, pünkösdistáknak is működik gyülekezete a városban.
