Kőrösmező (or. Ясиня) Kárpátalja legkeletibb települése, ahol még jelentős számban élnek magyarok. A község festői helyen, a Fekete-Tisza völgyében terül el. A járási székhely, Rahó, ide 35 km-re található. Vasútállomása helyben, a Berlemas-Gyeljatyin vasútvonalon. A vasút révén a hágón túli, a Kárpátaljával szomszédos Ivano-Frankivszk megye településeivel tartják az itteniek a kapcsolatot. A vidék legmagasabb hegycsúcsai – a Hoverla, a Petrosz – itt törnek a magasba.
A korabeli írások 1555-ben említik először, ekkor a Károlyiak birtoka. Lakói nagy számban vettek részt a Rákóczi-szabadságharcban. A XVIII. század közepén a hírhedt betyár, Oleksza Dovbus ezen a környéken tanyázott. Évszázadokon át határállomás. Lakói ez idő tájt jórészt favágók, erdőmunkások. Az 1848/49-es szabadságharc idején a helybéli ruszinok a német telepesek illetve munkaadóik ellen fordultak. Még a római katolikus templomot is felégették. Az első világháború idején, 1914-ben itt törtek át az orosz csapatok. A környék komoly harcok színhelye volt. A csatákban elesett hősök a település környékén létesített katonai temetőben alusszák örök álmukat.
1918 novemberében Kőrösmezőn kiáltották ki a rövid életű Hucul Köztársaságot. 1920 tavaszán egész Kárpátaljával együtt ez a vidék is Csehszlovák uralom alá került. A magyar honvédek 1939 márciusában vonultak be a településre. A bekerítéstől fenyegetett magyar csapatok 1944 októberének közepén adták fel itt kiépített állásaikat. A bevonuló szovjet csapatok 41 magyar és német nemzetiségű férfit hurcoltak el, közülük 28-an sohasem tértek haza.
Kőrösmezőnek a 2001-es népszámlálási adatok szerint 8 043 lakosa van, ebből magyar 809 fő.
A szovjet érában az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozó iparág tovább fejlődött. Emellett a településen műszőrmegyár, iparművészeti kombinát kezdte meg működését. A környéken tenyésztett hosszú szőrű kárpáti cigája juh gyapjából készült hucul takarók, a cserge, iránt Szovjetunió-szerte nagy volt a kereslet. A múlt század hatvanas éveitől kezdődően a környéken több üdülő és turistatelep épült. A téli sportok kedvelői már ekkoriban százával keresték fel az itt létesített síparadicsomot.
Egy évtizednyi megtorpanás után a 2000. esztendőtől kezdődően mind több magánkézen levő kisebb szálloda, motel épül, s fogadja a vendégeket. Az újonnan létrehozott vendéglátóipari létesítmények többségében az elhelyezés és a kiszolgálás európai színvonalú. A település főutcája egyre inkább városias jelleget ölt, számos modern üzlet, kávézó, étterem található itt. Középiskolája, orvosi rendelője, művelődési háza, postája helyben.
A helyi mesteremberek munkájáét dicséri az Úr Felmagasztalása fatemplom, melyet jelenleg a görög katolikusok és a pravoszlávok közösen használnak. Építésének ideje 1824. A templom egy kis dombon áll. Megközelítése: még mielőtt elérnénk a falu központját, egy régi benzinkútnál megállunk s átmegyünk azon a függőhídon, amelyet vele szemben, a Fekete-Tiszán építettek. Egy szűk utcán haladunk végig, míg elérjük a műemlékké nyilvánított templomot. Az ikonosztáz jóval régibb - még az 1700-as évek második feléből való – mint maga az épület. Az egyik szentképen Szent István látható.
Az első világháborúban elesett magyar honvédek emlékére a Kőrösmezőhöz tartozó Kevelén kápolnát emeltek. Az épület s annak környékének gondozását a helybéliek végzik nagy odaadással.
Kőrösmező és Mezőhát között találunk egy másik fatemplomot. A Péter-Pál nevére felszentelt épületet a XVIII. század végén emelték. A fatemplom szintén a kárpátaljai nép építészeti remeke.
Amint véget ért a síszezon, a helybeli turistavezetők megkezdik a túrák szervezését a Fekete-Tisza völgyébe. A legnépszerűbb útvonalak egyike: kirándulás a Fekete-Tisza eredetéhez. A hosszú órákon át tartó túra egy részét teherautókon, a többit gyalog teszik meg a résztvevők. Nem másutt haladva fölfelé, mint a folyómederben, illetve annak a partján. A látvány kárpótol mindenért. Érdekes és tanulságos az egykori harcok színhelyének felkeresése. Ebben is a tapasztalt helyi idegenvezetők nyújtanak segítséget. A település lakóinak egy része falusi vendégfogadásra rendezkedett be. Ha itt töltünk pár napot, akkor vendéglátóink jóvoltából számos helyi ételspecialitást is megkóstolhatunk (előszeretettel kínálják az itteniek a gombából, illetve puliszkával készült ételeket).
Római katolikus egyháza 1783-ban szerveződött újjá. Temploma 1814-ben épült. A római katolikus templomban rendszeresen tartanak magyar nyelvű miséket. A hívek száma meghaladja az ezret.
Az 1949-ben betiltott görög katolikus egyház 1989-ben szerveződött újjá.
A helyi magyar érdekvédelmi szervezet (KMKSZ) 1989-ben alakult 51 taggal. Még ugyanabban az évben egy nagyobb csoport fakultáció keretében megkezdte a magyar nyelv tanulását. Az 1991/92-es tanévben az ukrán iskolában 22 tanuló részére önálló tárgyként kezdték oktatni a magyar nyelvet. A kőrösmezői óvodában magyar csoport működik. A beregszászi magyar főiskolára ez ideig öt helyi diák nyert felvételt.
