Kosziv (ukránul Косів) város Ukrajnában, az Ivano-Frankovszki területen található. A koszivszki járás adminisztrációs központja. A város közvetlenül a Kápátok és Elő-Kárpátok határán helyezkedik el, egy festői szépségű völgyben, a Ribnica patak (Halacska) (Prut medence) mentén 370 méter tengerszint feletti magasságban. 100 km távolságra délkeleti irányban található a területi központtól és 13 km-re északnyugati irányban a visnyicai (Csernovickiji terület) vasútállomástól. Szomszédos falvak: északkeletre és keletre Verbovec, keletre Öreg Kosziv, délkeletre Cmodna, délre Cserhanyivka, délnyugatra Gorod és északnyugatra Pisztiny.
Koszivnál összefutnak a Kolimija és Sznyatin felől érkező utak Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően fontos kommunikációs központ is. Pontosan ezért Kosziv régen és napjainkban is fontos közigazgatási-kereskedelmi körzet, annak ellenére, hogy a hucul föld határán helyezkedik el.
Kosziv elnevezése a „kosz” vagy „kisz” szóra utal vissza, ami régi szláv nyelven feketerigót jelent. Régen egy ideig létezett egy tradíció, mely szerint embereket neveztek el madarakról vagy állatokról, azonban településeket nem. Ezért elképzelhető, hogy a település alapítóját vagy első lakosát hívták így.
Egy lengyel kutató Jan Falkovszkij munkájában Polnocno-wschodnie pogranicze Huculszczyzny (Lemberg 1938) kínál egy másik verziót. E szerint Öreg Kosziv első birtokosa Koszovan volt, és tőle ered a falu elnevezése. Ez az elmélet azért nem állja meg a helyét, mert a Koszován név Kosziv település elnevezéséből jött létre.
Egy ideig a Poszpolotoj patak hivatalos elnevezése Kosow volt, ami lengyelül annyit jelent, hogy Kosza birtoka. Ennek következtében a XIX. században ez az elnevezés kezdett ukránul is elterjedni és átültetődött, mint Koszov.
Régészeti ásatások különleges kőbaltát és bronzedényeket tártak fel a vidéken, tanúsítva, hogy a város területén ideiglenesen ugyan, de már éltek a neolit korban is. Folyamatos lakosság itt csak a XIV. század eleje óta él. Körülbelül 1318-ban alapították Kosziv falut.
Első történelmi dokumentumban való említése 1424-ből származik. Ez egy adomány oklevél, mely szerint Szvidrihajlonak litván fejedelem visszaszolgáltatja többek között Koszivot is a moldvai bojárnak, Drahoszinavics fejedelemnek.
A XVI. század közepén Kosziv falu volt. 1565-ben a közelben sós forrásra bukkantak. Ennek köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult, s hamarosan már városként említik. Kezdetben a várost Rikovnak hívták, csak később kapta a Kosziv nevet. Rövid időn belül 60 család telepedett meg itt, és vár is épült. A településnek ezt a középkori részét ma Öreg Koszivnak hívják.
A gyönyörű koszovi völgyben, a hegy lábánál az idők során egy kolostort is alapítottak, ahol kellemesen érezhetik magukat a látogatók is.
A város szélén gazdag bükk és fenyőerdő és legelő található. A helyiek általában földműveléssel, állattenyésztéssel, vadászattal és házi kézművességgel foglalkoztak és foglalkoznak.
Fontos tevékenység volt sókifőzés. Még 1472-ben is bányásztak itt sót. A XVII. században a bányák beomlottak és a helyén tó keletkezett.
Több mint 500 éve élnek ezen a területen a huculok. Az évszázadok során nem tudták beolvasztani őket, hanem megtartották saját nyelvüket, életüket, szokásaikat, kultúrájukat.
Napjainkban Kosziv mint híres Kárpátok vidéki üdülőhely ismert. Lenyűgöző természete, rengeteg történelmi-kulturális örökséggel párosul, s ennek köszönheti vonzerejét nem csak az ukrán, de a külföldi turisták körében is.
A város egy látványossága híres vására. Itt mutatják be a mesterek munkáikat: kerámia edényeket, szövéseket, hímzéseket, bőröket, háztartási eszközöket és sok más szép és hasznos tárgyat. A vásárt hetente kétszer rendezik meg - csütörtökön és szombaton kora reggeltől.
Kedvező klímájának köszönhetően Koszivban egész évben találhat kikapcsolódást az ide látogató turista. Télen síelhetnek, nyáron pedig a zöld turizmussal foglalkozók kínálnak érdekes programokat, túrákat.
A város szélén a turisták több szálláslehetőség közül választhatnak: hotelek, üdülők, panziók és vendégházak állnak rendelkezésükre, s megismerhetik a vidék jellemző ételeit is.
- Huculscsina Néprajzi Múzeum - két kiállítóteremben négy állandó kiállítás látható: keremiák, faragványok, háztartási eszközök és szövött, hímzett terítők, ruhák.
- A kárpáti vidék felszabadító harcának múzeuma - a múzeum gyűjteménye bemutatja az egykori UPA (Ukrán Felszabadító Hadsereg) történetét, és tematikus részekben megismerhetjük Kosziv múltját is.
Ha bárki ellátogat Koszivba, megrendítően szép látvány fogadja majd: festői hegyek, hegyi patak és tó. Itt nincsenek füstölgő üzemek, vagy nagyvárosi forgalom és zaj, de van helyette tiszta hegyi levegő és nyugalom.
Lehetetlen még egy ilyen helyet találni nem csak hucul földön, vagy Ukrajnában, de bármely szegletében a világnak.
