Miskolc (or.: Мишкольц) Északkelet-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye, Magyarország harmadik legnépesebb települése. Az Északi középhegység legfontosabb helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik, a Bükk hegység keleti oldalán.
A város területe 236,68 km². A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19 km, észak-dél irányban 10 km.
A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez a város Magyarország legrégebben lakott települése. Első ismert lakói a kelták voltak, de honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak itt. A mai diósgyőri vár helyén már a honfoglalás előtt földvár állt.
A város a Miskóc nemzetségről kapta a nevét, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, akik 1312-ben vesztették el a területet, miután Csák Máté pártjára álltak Károly Róberttel szemben. A király ezután a Széchy családnak adományozta a birtokot. A települést Nagy Lajos király emelte városi rangra.
A török időkben 1544-ben a hódítók a várost felégették és elfoglalták, és 1687-ig adózott a töröknek. A település és környéke ebben az időben vált fontos bortermelő központtá. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc központja volt a város, aminek az lett a következménye, hogy 1706-ban, a szabadságharc leverése után az osztrákok kirabolták és felégették a várost. 1711-ben kolerajárvány tizedelte meg a város lakosságát.
Az ezt követő évtizedekben – a XVIII. század második felében, a XIX. század elején a település újra fejlődésnek indult. Több, a városra ma is jellemző épület ebben a korban épült, köztük például a városháza, a színház, a zsinagóga, valamint számos iskola és templom is. A század második felében azonban újra csapások érték Miskolcot. 1873-ban újabb kolerajárvány ütötte fel a fejét, majd 1878-ban hatalmas árvíz követelt több száz áldozatot.
Az első világháború közvetlenül nem érintette a várost, bár a frontokon miskolciak százai estek el. A trianoni béke után lett Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegye székhelye. A második világháború idején, mint közigazgatási központot, Miskolcot is légitámadás érte. Az orosz csapatok 1944. december 4-én foglalták el a települést.
A háború után közigazgatásilag kiszélesítették a város határát, és több, addig a város agglomerációjához tartozó települést csatoltak a városhoz: 1945-ben Diósgyőrt és Hejőcsabát, 1950-ben Görömbölyt, Szirmát és Hámort. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták Bükkszentlászlót.
A rendszerváltás után az addig virágzó nehézipar hanyatlásnak indult, és a város népessége is csökkenni kezdett. Az ezredforduló után azonban Miskolc megtalálta az új fejlődési irányt. Elmúlt az acélváros mítoszának korszaka, és helyét a kultúra és turizmus vette át. A fejlődést jól tükrözi, hogy 2005-ben Miskolc is megpályázta az Európa kulturális fővárosának tisztét, ami ugyan Pécs nyert meg, de Miskolc mögötte a második helyen végzett, 2008-ban pedig a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a települést.
A gazdaságban az ezredforduló után egyre inkább nőtt a szolgáltatószektor jelentősége.
A város a folyamatos bővítések, hozzácsatolások következtében több részre tagolható. Városrészek: Avas, Bábonyi-bérc, Belváros, Diósgyőr, Győri kapu, Egyetemváros, Hejőcsaba és Görömböly, Komlóstető, Martinkertváros, Miskolctapolca, Pereces. Közigazgatásilag a következő települések tartoznak hozzá: Alsóhámor, Bükkszentlászló, Felsőhámor, Lillafüred, Ómassa, Szirma.
Turizmus
A turisták számára Miskolc legvonzóbb területei Miskolctapolca - illetve az inkább agglomerációhoz, de hivatalosan közigazgatásilag a városhoz tartó -, Lillafüred és Felsőhámor.
- Tapolcának a hatalmas parkja és a csónakázótó mellett legnagyobb vonzereje az Barlangfürdőben rejlik, amit Európában egyedülállóként, meleg források felé emelkedő sziklabarlangban alakítottak ki.
- Az avasi templom a város fölé magasodó dombon, az Avason található. Ez a gótikus stílusú református templom Miskolc legrégibb építménye. A templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban, majd a 14. században bővítették ki gótikus stílusban. Különálló harangtornyát is ekkor emelték. A templom melletti temetőben Magyarország olyan jelentős alakjai nyugszanak, mint Szemere Bertalan, Palóczy László és Tompa Mihály édesapja.
- A diósgyőri vár a Belvárosban található. A jelenleg is álló várat valószínűleg még IV. Béla király kezdeményezésére kezdték el építeni, fénykora pedig Nagy Lajos király uralkodása alatt kezdődött. A vár helyreállítása 1953-ban kezdődött. A vár tornyai kiállítóteremként, panoptikumként működnek, illetve a vár évente kétszer otthont ad a Diósgyőri Várjátékoknak, melynek során Nagy Lajos király korát elevenítik fel. Érdekesség hogy a 200 forintos hátoldalán a diósgyőri vár képe látható.
- Az Erdészpalota szintén a Belvárosban a Deák téren található. Az épületet Papp Sándor tervezte, és 1927-ben kezdtek az építéséhez. Nem messze tőle áll az ortodox templom, amit 1785 és 1806 között építtetett a város ortodox kisebbsége. A temlpomban áll Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza. A templomhoz tartozó múzeumban őrzik Magyarország legnagyobb ortodox kegytárgygyűjteményét.
- A miskolci zsinagóga a megye egyetlen ma is működő zsinagógája. 1856 és 1863 között épült Ludwig Förster tervei alapján neoromán stílusban.
- A római katolikus Mindszenti templom szintén a Belvárosban a Mindszenti téren található. 1724-ben kezdték építeni barokk stílusban. Mai formáját 1880-ban nyerte el. A templomban gyönyörű barokk festmények, szobrok, szószék található.
- A Népkert Miskolc legnagyobb parkja. Szoborpark, sportlétesítmények, játszótér is található itt. A Népkertet az 1870-es években alakították ki. Magyarországon itt állítottak először szobrot Erzsébet királynénak. A mellszobor Stróbl Alajos alkotása.
- A Hermann Ottó Múzeum a Népkert mellett található. Több mint 600000 műtárgyat őriznek itt. Főleg a régészeti leleteket, ásványokat, festményeket gyűjti, de néprajzi gyűjteménye is jelentős. A képzőművészeti gyűjteményben a magyar festészet szinte minden kiemelkedő alakja képviselteti magát. Régészeti gyűjteményében őskori és honfoglalás kori leletek is nagy számban találhatóak.
- Lillafüred közigazgatási szempontból Miskolc része. A település nagy turisztikai jelentőséggel bír. Miskolc belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban.
Látnivalói:
-
Palotaszálló – 1927-1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
-
Függőkert - a Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található Magyarország legmagasabb vízesése.
-
Erdei Vasút - az erdészet épített 1920-tól kisvasutat, elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják.
-
Barlangok – a Palotaszállótól nem messze található három barlang mindegyike bír valamilyen jellegzetességgel:
- az Anna-barlang mészkövei növényi mintákat őriznek
- az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja
- a Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadic Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának nevezte el.
A városban évente több rendezvénysorozatot szerveznek. Ezek egyike a Miskolci Nemzetközi Operatalálkozó, amit 2001 óta minden évben megrendeznek a városban. Az előadások többsége a Miskolci Nemzeti Színházban van, de a város és a megye más helyszínein is tartanak programokat. A fesztivál törzsanyagát a világszerte ismert Bartók-repertoár adja, ehhez társul minden évben egy-egy jelentős operaszerző vagy irányzat.
A Diósgyőri vár több zenei rendezvény, gyermeknapi program, városi ünnepség helyszíne, és mindezek mellett az egész nyarat átfogja a – tavaszi szezonnyitótól az őszi bornapokig tartó – Diósgyőri Várfesztivál. Néhány program a rendezvénysorozaton belül:
- Királynék tavasza című szezonnyitó rendezvényen az egész családnak kitűnő szórakozást nyújtó látványos programok a királynék udvartartását idézik meg, melyek egyben mesék és mondák fantáziavilágába is elkalauzolnak.
- Diósgyőri Várjátékok című sorozatot 1986-tól rendezi meg minden év májusának utolsó hétvégéjén a városban.
- Dixieland Fesztivál keretében 1985 óta minden év júliusának első hétvégéjén a populáris, ugyanakkor magas színvonalú zenei irányzat, a dixieland képviselői lépnek színpadra a Diósgyőri várban.
- Kaláka Folkfesztivál című rendezvénysorozatot 1980 óta minden év júliusának második hétvégéjén rendezi meg a Diósgyőri várban a Kaláka együttes, illetve az utóbbi időben már a Kaláka Alapítvány. A várbeli koncertekhez, versenyekhez és táncházakhoz kapcsolódva a város különböző helyszínein vers-, jazz- és folkkoncertek, zenei versenyek, táncházak várják a látogatókat. A fesztiválon – ahol egyébként versenyt is rendeznek –a folkzene legjobbjai mellett a jazz, a rock, a blues képviselői is szerepelnek.
- Diósgyőri Várszínházi Esték keretében 1992-től minden év augusztusában erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar színházak vendégjátékát láthatja a közönség.
Miskolctapolcán 1999 óta rendezik meg Anna-nap környékén a Fényfesztivált, melynek keretében a koncertek, szabadtéri bemutatók, virágkötészeti versenyek mellett lézerbemutatókat is tartanak, és hagyományosan az Anna-bál zárja a programot.
A felsoroltak mellett számos más rendezvény várja egész évben a Miskolcra érkezőket.
