Munkács (or. Мукачево) Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában az alföld és a hegyvidék találkozásánál.
A kárpátaljai város legismertebb nevezetessége a munkácsi vár. Múltját, hadászati jelentőségét és nagyságát tekintve Kárpátalja egyik legjelentősebb, épségben fennmaradt vára, amely a város déli részén, a Latorca kanyarulatánál, a vidék fölé magasodó sziklabérc tetején áll. Bármely irányból közeledünk Munkács felé, már messziről szemünkbe ötlik a síkságból magányosan kimagasló hegyen álló vár.
A vulkanikus kúpra épült vár messzi vidékről magára vonja az ember figyelmét. A tatárjárás után épült, és a magyar történelemben a Rákócziak óta játszik fontos szerepet. I. Rákóczi György 1633-ban szerezte meg. A leghíresebb birtokosa a legendás Zrínyi Ilona volt. Zrínyi Ilona mint I. Rákóczi Ferenc özvegye a hatalmas Rákóczi-vagyont vitte Thököly Imrével kötött házasságába. Thököly észak-magyarországi fejedelemségének egyik központja lett a vár. A fejedelemség összeomlása után még csaknem két évig védte Zrínyi Ilona a várat a császáraikkal szemben, de aztán a készletek felélése után kénytelen volt feladni. Gyermekét, II. Rákóczi Ferencet elvették tőle, és egy cseh jezsuita kolostorba vitték "átnevelni" (mint tudjuk, nem nagy eredménnyel), míg ő Törökországba volt kénytelen száműzetésbe vonulni. A szatmári béke után a Rákócziaktól elkobzott várat és uradalmat csaknem kétszáz évre a Schönbornok kapták meg. A Schönbornok sok németet is telepítettek Munkács környékére, és gazdasági téren elég szép eredményeket értek el. A vár hadászati szerepének csökkenése után börtön lett, leghíresebb rabja Kazinczy Ferenc volt. 1919-1944 közt kaszárnya, 1945 után sokáig mezőgazdasági szakiskola kapott benne helyet. Ma a vár múzeum. Az erődítmény és nagy részét mostanra szépen helyreállították. Itt kapott helyet a néprajzi és természettudományi kiállítás, valamint a képzőművészeti galéria. A várban nemrég Petőfi- és Rákóczi-szobát is berendeztek.
Az udvar közepén Korjatovics Tódor szobrát látjuk. Korjatovics litván fejedelem 1396-ban kapta meg Munkács várát Zsigmond királytól, majd özvegye egészen 1419-ig uralta. Korjatovics alatt a váron komoly erődítési munkákat hajtottak végre. A fejedelem a szláv kultúrát is hathatósan támogatta. A várban megtaláljuk Zrínyi Ilona és Kazinczy Ferenc emléktábláját is.
A munkácsi városházát 1904-ben, szecessziós stílusban építették. Előtte egy második világháborús emlékmű áll, amit 1970-ben emeltek.
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Munkácsnak 81 637 lakosa van, ebből 6 975-en vallották magukat magyarnak. Gazdasági potenciálja, továbbá a lakosságszáma szerint a megye második legnagyobb városának számít Ungvár után. A megyei székvárostól 42 kilométerre van. Beregszász ide 26 kilométer.
A megyei jogú várost a Latorca folyó szeli ketté. A település rendkívül kedvező geopolitikai viszonyokkal rendelkezik: 40-50 km távolságra található a magyar és a szlovák határtól, továbbá 90-100 km-re Romániától és Lengyelországtól.
Munkács jelentős közlekedési csomópont, hiszen rajta haladnak keresztül a Moszkva-Kijev-Budapest-Belgrád-Róma és a Moszkva-Kijev-Pozsony-Prága-Bécs vasútvonalak, továbbá a Kijev-Budapest-Bécs és a Kijev-Prága autóutak.
Belvárosi sétánk során joggal érezhetjük úgy, hogy Nyugat-Európa valamelyik rendezett településén járunk. Az utóbbi tíz esztendőben ugyanis teljesen megújult a városközpont. Igen hangulatos a Cirill és Metód szobrával díszített sétálóutca. Ebben az utcában állt az a ház is, ahol 1844. február 20-án megszületett Munkácsy Mihály. Munkácsy – eredeti nevén Lieb – az egykori sóházban született, mivel a bajor származású apja sótiszt volt. Munkácsy csak a gyermekkorát töltötte a városban. Ma egy emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a szülőháza eredetileg állt. Munkácsy Mihály mellszobrát az utca másik végén születésének 150. évfordulóján, 1994-ben állították fel.
Munkács a váron kívül számos más nevezetességgel is rendelkezik, ilyen többek között a Rákóczi-ház vagy "Fejér-ház". A főutca vonalától kissé beljebb lévő épület elődjét még valószínűleg I. Rákóczi György emelte a XVII. század során. Mai formáját Schönborn Erwin gróf idején nyerte el, aki az osztrák barokk egy kiemelkedő mesterével, Johann Balthazar Neumannnal készítette el az átalakítás terveit. Olyan előkelő vendégek fordultak meg akkoriban a Schönborn családnál, mint II. József, Ferenc József, Rudolf főherceg. A ház falán a nagyságos fejedelem, emléktáblája látható, ezt 1911-ben leplezték le. Az épületben ma a Munkácsy Mihály Képzőművészeti Iskola működik. A Fejér-ház kertjében tekinthető meg a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékműve. Matl Péter alkotását 1991-ben avatták fel. Munkács impozáns városháza, amely a neogótikus stílus jegyeit viseli magán, a XIX. század első évtizedében épült. Munkácsnak van Rákóczi-szobra is: a szobor a Nagyságos Fejedelem nevét viselő középiskola udvarán látható.
A Latorca völgyében látható a podheringi csata emlékműve. A 1848-49-es szabadságharc egyik legjelentősebb kárpátaljai ütközete zajlott itt a Latorca-híd birtoklásáért a helybéli nemzetőrök és magyar honvédek valamint a Galícia felől támadó osztrákok között. Ennek a csatának az emlékére emelték a város szélén álló obeliszket 1901-ben. A szovjet időszakban ledöntött emlékművet a rendszerváltás után felállították.
Történelmi emlékhelynek számít a munkásotthon, valamint a Kohner-kastély. Kiemelkedő építészeti értékként tartják nyilván az Orosz Drámai Színház épületét (építésének ideje 1880-1884), az egykori zsidó gimnázium, az egykori kereskedelmi kamara épülete, a Laterea udvar, néhány régi fürdője.
A város központjában áll a római katolikus templom, amely a XIX. század elején épült eklektikus stílusban. Mellette látható a gótikus stílusban épült Szent Márton-kápolna. Munkácson is igaz, hogy a római katolikusok túlnyomó része magyar. Ma körülbelül 15 ezer magyar él a csaknem százezres városban. A magyarok másik része református, mai kőtemplomuk építését 1814-ben fejezték be.
A görög katolikus egyház működését 1944-ben felfüggesztették, papjai jelentős részét bebörtönözték. A görög katolikus egyházat 1989-be rehabilitálták. Az ortodox-pravoszláv egyház székhelye 1949-től Munkács. Az izraelita vallásúak Munkácson imaházat tartanak fenn.
A szabad egyházi felekezeteknek számos gyülekezete működik a városban (adventisták, baptisták, pünkösdisták, Jehova tanúi). 1992-ben evangélikus egyháza újjászerveződött. A Latorca Munkácsnál széles árterével átszeli a várost. A távolban láthatjuk a pravoszláv kolostor tornyait és épületeit. Ez Közép-Európa legrégebbi görögkeleti kolostora. A hagyomány szerint I. Endre feleségének, a kijevi Anasztázia királynőnek a kíséretében érkező papok alapították, kezdetben mint barlangkolostort. A XIV. sz. legvégén Korjatovics Tódor nagy területeket adományoz a kolostornak. Az ő támogatása révén a kárpátaljai szláv kultúra legfontosabb központjává válik, és ezt a szerepét évszázadokig - még a mai napig is - betöltötte. A kolostor épületei sokáig fából készültek, 1661-ben emelik az első kőtemplomot. A maiak 1798-1804 között épültek. Ma is a kolostorban van Kárpátalja leggazdagabb könyvtára és kéziratgyűjteménye, itt van a pravoszláv püspökség székhelye is.
Munkács nem csupán ipari, de jelentős kulturális központ is. 1950-ben a munkácsi tanítóképzőben megindult a magyar tagozat, amely szakképzett pedagógusokkal látja el a kárpátaljai magyar falvak elemi iskoláit, óvodáit. A munkácsi tanítóképzőt egy évtizeddel ezelőtt újjászervezték, bázisán pedagógiai főiskola működik. Néhány évvel ezelőtt megalakult a Szent István Római Katolikus Líceum.
A városban magyar tannyelvű középiskola és két magyar óvodai csoport működik. A gazdag könyvállománnyal rendelkező munkácsi magyar nyelvű könyvtár a város központjában, a Zrínyi u. 4. sz. házban található.
