Beregszásztól keletre, az északi hideg szelektől hegyekkel védve az Ungvár - Beregszász - Rahó országút mentén terül el a jelenleg 2 167 lelket számláló település. Kedvező fekvése, a városhoz való közelsége - a járási központ 7 kilométerre van innét - termékeny domboldalai, szorgos népe mind-mind közrejátszott abban, hogy Nagymuzsaly (or. Мужиево) virágzó településsé váljon.
A vándor népek jó fekvését már az őskorban felismerték. Ezekről számos korabeli lelet tanúskodik. 1232-ben Muzsaly már két részből, illetve két faluból áll. Keleti részét királyi népek lakták, a nyugati része öt ekére való várföld ezen a királyi uradalom gondnoka gazdálkodik. Az 1241. évi tatárjárást követően a király szászokat telepített a községbe. A XIV. században már virágzó település. 1365-ben Konák István neveztetik birtokosul, valamint a Muzsalyi család, nevezetesen Muzsalyi Péter.
Régóta híres bortermő vidék. Egy, a XV. századból származó adat szerint Bakai Orsola szőlőtulajdonos birtokán jó évben 60 hordó finom bor is megterem. 1566-ban a krími tatárok feldúlták a helyiséget és 38 telekről a lakosságot elhurcolták. 1657-ben a vidékre betört lengyel hadak is elpusztították, kirabolták. 1825-ben a helység földesura, a gróf Károlyi család timsógyárat alapított. Ehhez a timkövet agyár felett emelkedő riolit hegyből bányászták. Több évszázadon át termeltek ki az itteni bányákból jó minőségű malomköveket, s ezek messzi földön híressé tették a községet. Az 1800-as évek végén a Krétalyuk nevezetű dűlőben kaolinbányát nyitottak. Ez egészen a csehszlovák éra végéig működött. Tíz évvel ezelőtt cseh és szlovák beruházók segítségével a bánya - Keramnedra vállalat néven - ismét termel. Hogy az ide nyúló beregszászi Nagyhegy aranyat rejt, azt már a törökök előtti időkben is tudták a helybéliek. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a szovjet geológusok feltárták az aranyércben legdúsabb lelőhelyeket. Hét évvel ezelőtt az aranybánya, nem sokkal később pedig a bányától néhány kilométerre távolabb felépített ércdúsító kombinát kezdte meg működését.
Napjainkban
Nagymuzsaly lakóinak száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 2 086 fő, ebből 1 714 magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A munkaképes korú lakosság jelentős része a helyi ipari és feldolgozóüzemeknél helyezkedett el. A már említett kaolin és aranybányán, valamint az ércdúsítón kívül a település határában perlitbánya működik. Közel félszáz dolgozót foglalkoztat az itt található borpalackozó üzem (Szkilur vállalat), feleannyi munkást a közelében levő ásványvíz-palackozó üzem. Itt található Nagymuzsaly, valamint a szomszédos Bene és Csetfalva termőföldjein gazdálkodó szovhozüzem irodája. Az önállóvá vált Ukrajna első éveiben jelentkező gazdasági válság ellenére jó néhány helybélinek sikerült megtartania Beregszászon lévő munkahelyét. Mindamellett 30-40 férfi építőmunkásként dolgozik a határ túloldalán.
Az itteniek a beneiekkel együtt még a szovjet érában - jórészt hegyre nyúló portáikon - virágzó gyümölcsösöket alakítottak ki. Különösen az itt termett őszibaracknak nagy a becse: a muzsalyi gyümölcs évtizedek óta eljut a hágón túli nagyvárosokba is. A helybéliek a gyümölcstermesztés mellett újabban paradicsomtermesztéssel is foglalkoznak, intenzív módszerrel bőhozamú fajtákat termesztenek, szintén a piacra. Nyár elejétől az út szélére kitett ládákból nemritkán negyven-ötven helyen is árusítják az éppen akkor érő gyümölcsöket a helybéliek.
A községben posta, családorvosi rendelő, gyógyszertár működik. A középiskolában 300 gyerek tanul. A magyar nyelvű mellett ukrán nyelvű osztályok is vannak. Óvodájába 24 csöppség jár. Az itteni fiatalok, valamint a településre látogató vendége - jelentős az átmenő forgalom - három bárban (Rubin, Trojanda, Grill) is szórakozhatnak. A település lakóit öt ABC-ben szolgálják ki. Itt található a Muzsalyi Fogyasztási Szövetkezet központja, amely számos üzletet működtet a környékbeli falvakban.
Látnivalók
A hegyen álló XIV. századból származó temploma ma a református egyházé. A vidék egyik legszebb gótikus emléke a kismuzsalyi római katolikus romtemplom - melyet a helybeliek pusztatemplomnak neveznek. Az építmény a XIII. századból való. Több mint három évszázada 1657-ben a lengyel betörés alkalmával rombolták le. A templom falai azonban meglepő épségben fennmaradtak. A romtemplom hivatalosan védett, műemlékké nyilvánították.
Muzsaly és Nagybakta határában található a Szépasszony dombja, amelyhez szerelmi hármas tragédiával végződő középkori legenda, népi rege, illetve verses história fűződik. Nagymuzsalyban született Beregszászi Nagy Pál, korának ismert nyelvtudósa, bölcselet tudora.
A községnek 300 polgára vett részt az első világháborúban. 1944 őszén a sztálinisták 221 férfit hurcoltak el, ebből igen sokan, 129-en odahaltak. A falu népe a település központjában emlékművet állított a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.
Nagymuzsaly lakossága zömében református. A községben ezen kívül római katolikusok - mintegy 200 lélek -, pravoszlávok, adventisták élnek. (A római katolikusoknak néhány éve sikerült egy szép templomot építeniük.) Itt található a Salom Bibliai Gyülekezeti Ház. A helybéli református egyházközségnek szép, tágas parókiája van.
