Nevetlenfalu (or. Неветленфолу) Batár és Akli között terül el Nagyszőlőstől 30 km-re az ukrán-román határ mentén. A falu határában nagy kapacitású teher- és személyforgalmat lebonyolító határátkelőhely működik Halmi-Szatmárnémeti (Románia) irányába. A falu közúton autóbusszal közelíthető meg a Nagyszőlős – Feketeardó - Királyháza vonalon, illetve a Nagyszőlős - Tiszaújlak - Tiszapéterfalva - Nevetlenfalu - Halmi (Románia) országúton. Vasútállomása helyben van a Nevetlen - Királyháza vonalon.
A középkorban a településnek Gyakfalva (1360) volt a neve. Ez a személynévként is alkalmazott magyar "deák, tanult ember, írnok" a deák főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Az előtagba azonban idővel a gyak "szúr, döf, közösül" igét értették bele, s ez illetlennek tartott Gyakfalva helyett a Nevetlenfalu névalakot kezdték használni. Ez úgy történt, hogy egyszer egy parasztlány az arra lovagoló kapitánynak nem merte megmondani, hogy hol lakik, ugyanis szégyellte kimondani a falu nevét. A lány gondolt egyet és ügyesen azt felelte, hogy nincs annak a falunak neve, amelyben ő lakik. A lány felelete tudomására jutott az alispánnak, aki eltörölte a falu régi nevét és nyilvános rendelet alapján 1720-ban falut Nevetlennek nevezték el. Nevetlen területe már az Árpádházi királyok idején benépesült. A tatárjárások idején a falut többször felégették, elpusztították. 1944 őszén a sztálinisták 49 férfit hurcoltak el, 13-an soha nem jöhettek haza, a II. világháborúban hatan estek el. Nevetlenfalu községi tanácsa helyben van és hozzátartoznak társközségei Batár, Aklihegy, Akli (Öregakli).
A 2001-es népszámlálási adatok szerint Nevetlenfalunak a lakossága 1632 ember, ebből 1401 a magyar nemzetiségű. A vallási hovatartozás tekintetében megoszlik a lakosság: a római katolikus és a református egyház hívei, szórványban élnek görög katolikusok.
1945-től magyar tannyelvű általános, 1988-tól középiskola működik. A középiskolában párhuzamosan magyar és ukrán tannyelvű osztályokban tanulhatnak a gyerekek.
A falu középkori eredetű temploma mára teljesen átépült. Református temploma 1910-ben épült, volt két harangja, amelyből az egyiket 40 évvel ezelőtt kölcsönadta az akli egyháznak.
1992-ben a falu központjában emlékművet állítottak a II. világháború és a sztálinizmus áldozatainak.
