Veszprém (or.: Веспрем) Magyarország nyugat részén, a közép-dunántúli turisztikai régióban fekszik. A város Veszprém megye székhelye. A város a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja.
Veszprém a legmagasabban fekvő megyeszékhely: felszíne átlagosan 260 méterrel található a tengerszint fölött. A városon belül ugyanakkor nem ritkák a 30–40 méteres szintkülönbségek sem.
Budapest felől közúton az M7-es autópályán, majd Székesfehérvárnál a 8-as útra letérve érhető el a leggyorsabban.
Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza, bár a mai város kialakulása a 9. és a 15. század között ment végbe. A hagyomány szerint a város öt hegyre épült.
Első virágkorát az Árpád-korban élte a település (900-1301). Feje¬delmi, majd ki¬rályi székhely volt, püspöksé¬gét az első magyar kirá¬ly, Szent István alapí¬totta. A vár¬ban található Szent Mihály Székes¬egyházat az ő felesége, a bajor származású (Bol¬dog) Gizella királyné emeltette. Ezt kö¬vetően a mindenkori magyar király¬né lett a székesegyház kegyúrnője, a vár¬ban királynéi palota épült – ezért is ne¬vezik Veszprémet a Királynék Városá¬nak. A városnak fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le a lázadó Koppány seregeit, és ezzel biztosította uralmát az ország felett.
A veszprémi vár alapításának idejét nem ismerjük, de az bizonyosnak tűnik, hogy már Géza fejedelem korában létezett. Ezt az alapot fejlesztették, erősítették meg a későbbi királyok.
A török időkben Veszprém nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát.
A 18. századot és a 19. század elejét békés fejlődés jellemezte. A város Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége, köztük a legjelentősebb a Püspöki (ma Érseki) palota (1776). Fejlődése elismeréseként 1746-ban szabad királyi várossá nyilvánították, de a katolikus egyház befolyása a szovjet uralomig fennmaradt.
Veszprémet a második világháborúban több bombatámadás is érte, de az épületeket az 1950-es évekre helyreállították. 1990-ben vált megyei jogú várossá, és lett Veszprém megye központja.
A rendszerváltás után (1990) a ki¬törési lehetőséget a kulturális, szelle¬mi szférá¬ban találta meg megyeszék¬helyünk. En¬nek köszönhetően mára valódi iskolavá¬rossá vált, két felsőoktatási intézménye mellett tíz középiskolájában több mint 10000 diák tanul.
Veszprém az MTV közönségétől 2005-ben elnyerte Az Év Települése címet.
A városba látogatót igen sok látnivaló várja. A várnegyedben megcsodálhatjuk a Szent Mihály-székesegyházat, amelyet az első magyar egyházmegye alapításakor hoztak létre, és ma is 10. századi alapjain áll, és 1380-ban építették újjá gótikus stílusban. A templomhoz egy 14. században épített altemplom is tartozik.
A Gizella-kápolnát szintén itt, a várnegyedben találjuk. Az épület Veszprém legrégibb középkori épülete. A 13. században épült gótikus stílusban. A kápolna előtt található a 41 méter mély Várkút. Megcsodálhatjuk itt a Püspöki (ma Érseki) palotát, amit Fellner Jakab tervei alapján építettek és a Szentháromság téren áll. A palota előtt található a Szentháromság-oszlop, amit 1750-ben emeltek. A 10. században épült Szent György-kápolna romjait a palota mögött lelhetjük fel. Meg kell még említenünk István király és Gizella királyné szobrát, amit 1938-ban állítottak fel a városban, és Tűztornyot, aminek alapja középkori eredetű, felső részét pedig a 19. században építettek.
A várnegyeden kívül, a városban sétálva megcsodálhatjuk a Városháza és a Petőfi Színház épületét, illetve ellátogathatunk a Színházkertbe, a Laczkó Dezső Múzeumba, Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkba vagy a Mária romokhoz is, és sétánk során mindenképp nézzük meg a Szent István völgyhidat vagy Viaduktot, amit Veszprém város jelképének is nevezhetünk.
A város egész évben színes programokkal csalogatja és várja az utazni vágyókat. A Gizella Napok rendezvénysorozatot a Veszprém történetében jelentős szerepet betöltött első királyné emlékére a Városi Művelődési Központ rendezi meg minden év májusában. A Gizella Napokhoz hasonlóan a Művelődési Központ szervezésében, 2001 óta rendezik meg augusztus első heteiben a Veszprémi Nyári Fesztivált. A fesztivál része a Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál, amelyen négy földrészről érkezett énekkarok mutatják be tudásukat. A Veszprémi Ünnepi Játékokat is ebben az időszakban rendezik a városban. Augusztus végén a Nyáresték a parkban programsorozat várja az érdeklődőket.
Ezek mellett minden évben megrendezik a városban az Utcazene Fesztivált, a Tánc Fesztivált és a Kabóciádé Gyermekfesztivált.
A városban hivatalos négy egyház gyülekezet működik. A római katolikus hívek hat különböző templom és alkalom között válogathatnak. Az evangélikus templom a Kossuth u. 9 alatt található. Alkalmaikat ünnepnapokon és vasárnaponként délelőtt 10:00-től tartják.
A református vallás híveinek két nagyobb gyülekezet van a városban. Az egyik a jeruzsálemhegyi a Dózsa György u. 22. szám alatt, a másik a Református Egyházi Központ a Haszkovó utcában.
A Veszprémi Görög Katolikus Szervezőlelkészség a Fenyves utcában tartja alkalmait. A görög keleti keresztyénség hosszú múltra tekint vissza a környéken, ugyanis Veszprémvölgyben telepedtek le és alapítottak kolostort azok a bizánci rítust követő apácák, akik a hagyományok szerint a koronázó palástot hímezték.
